winvip88.com
A munkaszerződésben ennek figyelembevételével meg kell határozni a közösen ellátott munkakör mellett a minden egyes munkavállalóra vonatkozó feltételeket. A kikötött munkakör ellátására a munkavállalók együttesen vállalnak kötelezettséget, vagyis ha az egyik munkavállaló akadályoztatva van, úgy a másik, vagy a többi munkavállaló köteles a feladatokat és a helyettesítést ellátni. A munkaidő beosztására a kötetlen munkarendre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Bérezés munkakör-megosztás esetén A munkaszerződésben azt kell meghatározni, hogy ezen a munkakörön belül a foglalkoztatott munkavállalók együttesen milyen összegű alapbérre jogosultak: a munkavállalók a meghatározott alapbéren tehát egyenlő arányban osztoznak, kivéve, ha ettől eltérő megállapodást kötnek. Munkaviszony megszüntetése: mi lesz a munkakörön osztozó többi munkavállalóval? Amennyiben bármely munkavállaló munkaviszonya megszűnik, az a többi munkavállaló munkaviszonyát nem fogja érinteni, kivéve, amennyiben a munkavállaók száma egy főre csökken, ebben az esetben ugyanis a munkaviszony megszűnik, hiszen így a foglalkoztatási forma elveszíti rendeltetését.
Önkéntesség Az önkéntes tevékenységről szóló jogszabályt 2005-ben fogadta el a parlament, és 2005. október 1-vel lépett hatályba, s mára már a civil szervezetek körében széles körben ismert jogszabállyá vált. A törvény szerint önkéntes tevékenység az ún. fogadó szervezeteknél, a törvény által meghatározott tevékenységi körben, ellenszolgáltatás nélkül végzett munka. A törvény meghatározza a fogadó szervezetek körét és az ott végezhető tevékenységet is. Mi tekinthető önkéntes tevékenységnek? Hogyan jön létre önkéntes jogviszony: Az önkéntesek fogadása a törvény által meghatározott és rögzített önkéntes jogviszony keretében történhet, amely az önkéntes szerződéssel jön létre. A szerződés megkötésére ugyan történhet szóban is, de célszerű az esetleges ellenőrzések végett azt írásban megkötni. Az írott formát viszont olyan sok egyéb esetben követeli meg a törvény, hogy lényegében nem érdemes a szóbeli szerződésre hivatkozni. A szerződési szabadság miatt nehéz elhatárolni, hogy a megbízási vagy vállalkozási szerződés nem munkaviszonyt leplez-e. Az elhatároláshoz irányadó szempontok: Ha a munkavégzés a megbízó/megrendelő telephelyén történik, minden nap azonos időtartamban, a díjazás havi átalánydíjban történik, a vállalkozó/megbízott a megbízó eszközeivel dolgozik, a megrendelő/megbízó utasítási jogköre széles, a vállalkozó mindig csak ugyanannak a megrendelőnek végez tevékenységet és számláz, alá-fölé rendeltségi viszonyban állnak a felek, akkor tartalma alapján munkaviszony jött létre.
Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt. ) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. A fent meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.
A távmunka speciális szabályait az Mt. 196-197. §-ai tartalmazzák. 3. Munkaerő-kölcsönzés A munkaerő-kölcsönzés során a munkavállaló és a kölcsönadó cég között munkaviszony áll fenn, de a munkaviszony harmadik cégnél való munkavégzésre jön létre, és a munkavégzés irányítása és ellenőrzése a foglalkoztató harmadik cég feladata. A munkaerő-kölcsönzés speciális szabályait az Mt. XVI. fejezete tartalmazza. 4. Bedolgozói jogviszony Bedolgozói munkaviszonyt (Mt. 198-200. §) olyan önállóan végezhető munkára lehet létesíteni, amelyre a felek a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozzák meg. A bedolgozói munkaviszony írásbeli munkaszerződéssel jöhet létre, melyben meg kell határozni a bedolgozó által elvégzendő tevékenységet, a munkavégzés helyét, valamint a költségtérítés módját és mértékét. A bedolgozói munkaviszony esetében a munkahely a munkavállaló lakhelye vagy felek által meghatározott egyéb hely munkaidő általában kötetlen, eltérő megállapodás hiányában a munkát a munkavállaló saját eszközön végzi.
Ehhez a dokumentumhoz ingyenes a hozzáférés, de csak regisztrált felhasználók számára lehetséges. 2008. 11. 11,, Forrás: Saját forrás Mindenféle csoportosítást elkerülve, nézzünk néhány nem hagyományos foglalkoztatási formát annak tükrében, hogy az utána fizetendő közterhek miben térnek el a munkaviszony, mint tipikus foglalkoztatási forma közterheitől. A munkaviszonyban történő részmunkaidős foglalkoztatás t hazánkban oly módon ösztönzik, hogy az adó- és járulék-törvények alapvetően nem tesznek különbséget a teljes munkaidős és a részmunkaidős munkaviszonyban foglalkoztatottak között. A közterhek bérarányosak. A tételes egészségügyi hozzájárulás (havi 1950 Ft) arányosan csökkenthető a munkaidő függvényében, egészen annak 50%-áig, azaz havi 975 …
Részmunkaidős foglalkoztatás Részmunkaidős foglalkoztatás esetén az alkalmazás a munkakörre megállapított teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőre - általában napi 4-6 órára - szól. A részmunkaidős foglalkoztatás szerződéses munkaviszony keretében végzett tevékenység. A részmunkaidős munkavállaló díjazása és egyéb juttatásai megállapításánál legalább az időarányosság elve alkalmazandó, de csak akkor, ha a juttatásra való jogosultság feltétele a munkaidő mértékével függ össze, kivéve a szabadság napjainak számát. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót megillető szabadság mennyisége ugyanis megegyezik a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szabadság napjainak a számával. A nők, kiemelten a kisgyermekes anyák előszeretettel élnek a részmunkaidős foglalkoztatás nyújtotta lehetőségekkel, melyre a hatályos jogszabályok is lehetőséget biztosítanak, hiszen a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
A 360 fokos értékelés történhet írásban és szóban is értékelőlap szerint. Az értékeléshez minimum 6 ember szükséges. Az értékelőlap kérdései személyre szabottak, függnek az értékelt személy munkakörétől, pl. : felsővezető vagy beosztott. Az értékelt személy az eredményekről egy személyes beszélgetés útján értesül. Rugalmas foglalkoztatási formák szervezetbe való beilleszthetősége Kiemelkedő vezetői készséget és HR kommunikációt igényel az a helyzet, ha egy vállalaton belül az atipikus foglalkoztatási formák kevesebb, mint 20%- ban alkalmazhatóak. Ebben az esetben jelentkezhet a belső feszültség, a tipikus és az atipikus foglalkoztatottak között. A munkáltató/vezető feladata az atipikus foglalkoztatott megfelelő integrálása a szervezetbe.
: GYES, tanulás melletti munkavégzés) Kiváló időmenedzsment, a feladatok időben történő elvégzése Osztott munkakör Jó együttműködési készség: ebben az esetben 2 munkavállaló dolgozik ugyanabban a munkakörben, így a hatékonyság és eredményesség érdekében az ez a legfontosabb készség. Szükséges továbbá: Hasonló szakmai felkészültség a 2 munkavállaló esetében Motiváció az osztott munkakörben végzett feladatok vonatkozásában (fluktuáció elkerülése érdekében). Kötetlen munkaidő Legfontosabb az időmenedzsment fejlesztése, azaz a munkaidő önálló beosztásának képessége. A 8 órás munkaidő kiszámítása mellett szükséges figyelembe venni a munkatársak időbeli elérhetőségét, egy- egy feladat időbeli igényének felmérését. Lojalitás a munkáltató felé. A feladat elvégzése során önálló döntéshozatal képessége, ezzel összhangban a döntésekért történő felelősségvállalás. Alkalmi munkavállalás Megbízhatóság Rendszeres munkavégzésre való alkalmasság fokos- ertekeles-
A munkaadó távmunka esetén költséget takaríthat meg – a munkába járás költségeihez nem kell hozzájárulni, amennyiben ez felmerül, de semmiképpen nem kell fizetni fűtésért, világításért… És kisebb iroda is elegendő. A munkavállaló pedig megtakarítja az utazásra fordított időt, és akkor végzi a munkát, amikor neki a legalkalmasabb. A rugalmas munkaidő szintén lehetővé teszi, hogy a munkavállaló összeegyeztesse a rugalmatlan óvodával, iskolával, egyéb programokkal a munkaidejét – lehet, hogy később jön, de tovább marad, vagy fordítva; esetleg csak négy-hat órában dolgozik. A tapasztalat azt mutatja, a munkaadóknak a leírtaknál több hasznuk is van. Az így alkalmazott munkavállaló általában tisztában van azzal, hogy meg kell mutatnia, az atipikus foglalkoztatás ellenére is ér annyit, tesz annyit, mint mások. Lehet, hogy éjszaka válaszol az e-mailekre, készíti el a táblázatot – de akkor mindent megtesz, hogy határidőre és precízen végezze el a munkáját.. Lehet, hogy csak hat órán keresztül van a munkahelyén, de igyekszik ezt túlteljesíteni, hogy ne veszítse el a lehetőséget.