Nagy Francia Enciklopédia | Nagy Francia Encyclopedia
❖ Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 2006–2021. Az online kiadást a MorphoLogic Kft. készítette Webdesign, adatbázis, fejlesztés Merényi Csaba Rendszeradminisztráció Kundráth Péter Ittzés Nóra Szerkesztők Borsi Vera (VIII. ), Csengery Kinga (II-VIII. ), Dömötör Éva (VI-VIII. ), Fiers Márta (II–VIII. ), Gyenese Ilona (II–VIII. ), Győrffy András (IV–VIII. ), Harnócz Péter (VIII. ), Kiss Csilla (II–VIII. ), Mártonfi Attila (II–IV. ), Simon László (VI-VIII. ), Szabó Réka (VIII. ) Szócikkírók Bakó Judit (VIII. ), Ballagó Júlia (VII–VIII. ), Barcza Virág (II. ), Baumann Viola (V–VIII. ), Biró János (V–VIII. ), G. Bogár Edit (V–VIII. ), Borsi Vera (VI-VIII. ), Csengery Kinga (II-IV. ), Dömötör Éva (V–VIII. ), Dragon Károly (IV–VIII. ), Eiplné Pál Alexandra (III–VI. ), Evellei Kata (VI-VIII. ), Fiers Márta (II–IV., VII. ), Gyenese Ilona (II–IV., VII. ), Győrffy András (II–V., VII. ), Harnócz Péter (VI. -VIII. ), Horváth Péter (VI. ), Ittzés Nóra (I., IV., VI., VIII. ), Kéthely Anna (II–VIII.
- Wikipedia
- Könyv: Nagy BME és Origó nyelvvizsgatréning - Francia középfok (Vida Enikő)
- Enciklopédia szó jelentése a WikiSzótár.hu szótárban
Wikipedia
Ezt 166 kötetben adták ki 1782 és 1832 között, s ebben a munkában 2250 szerkesztő működött közre. Az Encyclopédie körülbelüli mérete: 17 kötetnyi cikk 1751–1765 között 11 kötetnyi illusztráció 1762–1772 között 18 000 oldal szöveg, 20 000 000 szóval, 75 000 bejegyzésben Kiadása nyomdai bravúrnak is tekinthető, hiszen 4250 példány készült belőle, miközben a 18. században az egykötetes munkák is ritkán érték el az 1500 példányt. A Pallas Nagy Lexikona Magyar viszonylatban A Pallas Nagy Lexikona (alcímén: az összes ismeretek enciklopédiája) az első önálló vállalkozású, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon. Több mint 300 fős szerkesztői gárda állította össze a 19. század végének tudományos és közérdekű eseményeit tartalmazó 16 kötetet, melyet 1893 és 1897 között adtak ki. A háromszáz szerző közt a kor olyan kiemelkedő tudósai is fellelhetők, mint Bánki Donát, Cholnoky Jenő, Eötvös Loránd, Szinnyei József, Vámbéry Ármin. Pallas-kötetek a polcon Forrásmegjelölés Készítette: Gottermayer Nándor (1852–1924) – komplett-sorozat-, Közkincs, URL 1998-ban az Arcanum Adatbázis Kft.
Könyv: Nagy BME és Origó nyelvvizsgatréning - Francia középfok (Vida Enikő)
Az összegyűlt szerzők azonban a professzort nem találták elég híresnek, ami garancia lett volna sikerre, a terveit pedig túl drágának találták, így megvonták tőle a bizalmat. A vitákba belefáradva végül de Gua lemondott a szerkesztésről. A szerzők, akik közül addigra már többen is jelentős érdemeket értek el, a főszerkesztést Diderot-nak ajánlották fel, aki valószínűleg a nagyon jó fogadtatású, hat kötetes Egyetemes gyógyszerszótár lefordításával vált szemükben a legalkalmasabbá. A mű [ szerkesztés] Diderot, miután megkapta a megbízást, meggyőzte a szerzőket, hogy sokkal eredetibb és átfogóbb munkát végezzenek, mint elődeik. A természettudományokhoz keveset értett, ezért maga mellé vette barátját, d'Alembert -t, aki a matematikai tárgyú cikkeket szerkesztette. Néhány információ az akadémia által szerkesztett Descriptions des Arts et Métiers című lexikonból származott. A nagy mű 35 kötet lett, 71 818 cikket és 3 129 illusztrációt tartalmazott. Az első 28 kötetet Diderot szerkesztésével 1751 és 1772 között jelentették meg.
Irodalmi, filozófiai, zeneelméleti munkássága is jelentős. D'Alembert egész életében párizsi maradt. II. Frigyes porosz király többször is fölajánlotta neki a berlini tudományos akadémia elnöki székét, de ajánlatát visszautasította, ahogy nemet mondott Nagy Katalin orosz cárnőnek is, aki fia tanítójaként hívta az udvarába. Pártfogója, Madame du Deffand közbenjárására 1754-ben a Richelieu bíboros által alapított, 40 tagú Francia Akadémia tagja lett, a testületben a 25. széket foglalhatta el. 1772-ben az akadémia állandó titkárává is megválasztották. Ekkor már betegeskedett, de a poszttal együtt járó feladataként szorgalmasan írta az elhunyt "halhatatlanok" életrajzait, miközben fájlalta, hogy éppen kedvenc időtöltéséhez, a matematikához nincs ereje és ideje. 65 éves korában, 1783. október 29-én halt meg szülővárosában. Közismerten ateista volt, ezért jelöletlen tömegsírba temették, földi maradványait a párizsi katakombák rejtik.
1751–1772 között jelent meg 28 kötetben, majd 1780-ig öt pótkötet és két képkötet egészítette ki. Munkatársai között találjuk a felvilágosodás nagyjait, így nagy szerepe volt a felvilágosodás eszméinek elterjesztésében. Az nagy francia enciklopédiát annak idején még a francia király is megrendelte. Az enciklopédiából még van néhány féltve őrzött darab a múzeumban. Eredet [ enciklopédia < középmagyar: enciklopédia < görög: enkükliosz paideia (általános műveltség) < enkükliosz (teljes körű < körben) + paideia (oktatás < gyereknevelés) < paidosz (gyerek)] Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 4 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótá érheted el. WikiSzótá előfizetés
Enciklopédia szó jelentése a WikiSzótár.hu szótárban
Azért, hogy megfeleljenek a francia jog előírásainak, amit kevéssé ismertek, felkérték André Le Bretont, a királyi nyomdászt és könyvárust, hogy jelentesse meg a művet és ezzel egyúttal megkapják a királyi kiváltságot. Ezt a könyvárus megkapta, de állítása szerint csak a saját nevére. Mills emiatt panaszt emelt és Le Bretonnak el kellett ismernie, hogy a kiváltság hivatalosan John Mills-nek szól. De miután nem sokkal később újfent elfelejtette értesíteni Millst a szükséges jogi intézkedésekről, ez a cím érvénytelenné vált. Mills akkor beleegyezett, hogy a kiváltság egy része Le Bretont illesse és 1745 májusában megjelentették a négy kötetes művet valamint a cikkek listáját francia, latin, német, olasz és spanyol nyelven. A megjelenés után a hibák kijavításával és az új felfedezések hozzáadásával Jean Paul de Gua de Malves, a Francia Főiskola filozófia professzora foglalkozott. Ő teljes felújítást javasolt és ehhez sikerült megnyernie több tudós és művész közreműködését, akik között volt Antoine Louis, Étienne Bonnot de Condillac, Jean le Rond d'Alembert és Denis Diderot.
- Rakott krumpli ételbár étlap leves
- Fatüzelésű beépíthető kandalló praktiker
- Nagy francia enciklopédia 1
- Magyar közlöny lakásfelújítási támogatás
- Nagy Francia Enciklopédia - Táblagyűjtemény 1762-1777 | Arcanum Digitális Tudománytár
- Alkalmi nadrágok esküvőre
). Forma és műfajok [ szerkesztés] A drámai művek lehetnek prózában írt vagy verses drámák. A dráma műfajai a tragédia, a komédia és a középfajú dráma más néven színmű. Sajátos műfaj a verses formájú drámai költemény, amelyben a dráma és a líra műnemi sajátosságai keverednek. Drámaiság [ szerkesztés] A helyzeteket jellemzi, hogy drámai feszültség jelenik meg bennük. Mindazok a helyzetek rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal, amelyekben a szereplőknek valamilyen cselekvési döntést kell hozniuk, és ez a döntés életükre (vagy a közösségük életére) jelentős hatással van. A dráma középpontjában - az epikával szemben - nem a döntési helyzet megoldása vagy maga a döntés eredményeképpen megtett lépések állnak: a dráma valamely probléma felmerülésétől a megoldásra vonatkozó döntés meghozataláig vagy a cselekvésig eltelő időt vizsgálja. A dráma feszültségét éppen az adja, hogy a szereplőknek dönteniük kell, a cselekvés azonban akadályba ütközik, vagy csak nehézségek árán valósítható meg. Amikor a döntések eredményeképpen megszületik a cselekvés, a drámaiság szertefoszlik.
Ebből eredően egy lexikon sokszor csak kisebb tartomány tárgyalását tűzi ki célul, a fogalmakat pedig betűrendben közli, ahogyan elődei, a szójegyzékek is tették. Az enciklopédia a görög " enkükliosz paideia " (általános műveltséget nyújtó ismeretek köre) kifejezésből ered. Az enciklopédiák tehát ennek megfelelően gyakran a tudomány vagy egy tudományterület egészét kívánják felölelni, melyet többnyire hierarchikus rendben tesznek, az összetartozó témákat egymás mellett tárgyalva. Eredetileg tehát az enciklopédia elnevezés átfogóbb, általánosabb célú munkákra, míg a lexikon megjelölés specializáltabb gyűjteményre utalt, azonban már a XIX. századtól megfigyelhető a két fogalom jelentésének összeolvadása (vö. A Pallas Nagy Lexikona: az összes ismeretek enciklopédiája). Egy kis múltba tekintés Már az ókorban felmerült az igény, hogy az emberiség akkori tudását összegyűjtsék, és azt valamilyen rendszerbe foglalják. Ez a gondolat hozta létre az alexandriai könyvtárat is. A "teljes tudás összegyűjtése" azonban nem csak egy intézményre volt jellemző, erre jó példa az alexandriai és a pergamoni könyvtár versenye.