Bűnös Város Herendi / Herendi Gábor Filmet Csinál A Valami Amerika Bűnös Városából - Blikk

Saturday, 3 September 2022

Az sem volt ritka, hogy az illető régen elhunyt családtagját testesítette meg. Lehetett buddhista szerzetes, szuperhős, de akár kíméletlen gyilkológép is. És a feladata mindössze annyi volt, hogy megóvja az illető alapszemélyiségét - Davidet, Arthurt vagy Tedet. A jelek szerint tehát sok esetben disszociatív személyiségzavarral van dolgunk, ami Otnow kutatásai szerint gyakran figyelhető meg a gyilkosok körében. Akik, nem mellesleg, kivétel nélkül bántalmazott gyerekekből lett felnőttek. Mindezt a dokumentumfilm nem bízza a képzeletünkre, hiszen Otnow háza máig tele van a kilencvenes években rögzített, botrányos minőségű VHS-kazettákkal. Ezek a felvételek a nézőt is beavatják a gyilkosok legfurcsább pillanataiba. De miért "növeszt" egy ember magának egy plusz személyiséget? Habár a disszociatív személyiségzavar a mai napig viták tárgyát képezi, az biztos, hogy az ebben szenvedők gyakran rendkívül súlyos gyerekkori bántalmazás áldozatai. A gondozóik verték, erőszakolták, netán meg is égették őket, a többi rémségről nem is beszélve.

Kult: Megcsinálja Herendi Gábor a Valami Amerika Bűnös városát | hvg.hu
Egy vicc volt a Bűnös város, most mégis leforgatja Herendi Gábor - Hír - filmhu
Index - Kultúr - Megvalósul a Valami Amerika legnagyobb poénja, a Bűnös város
Bűnös város. : hungary
Elkészült Herendi Gábor Bűnös városa - Hír - filmhu

Kult: Megcsinálja Herendi Gábor a Valami Amerika Bűnös városát | hvg.hu

Egy vicc volt a Bűnös város, most mégis leforgatja Herendi Gábor - Hír - filmhu

Index - Kultúr - Megvalósul a Valami Amerika legnagyobb poénja, a Bűnös város

Herendi ekkor arról is beszélt, hogy az utóbbi években többször visszatartotta magát a politikai véleménynyilvánítástól, nem posztolta nyilvánosan a gondolatait Facebookon, és emiatt szégyellte magát. Hát, ha volt pár gondolat, amit magában tartott, azt most mind sikerült belepréselnie a Bűnös városba, ami ott kezdődik, ahol az az apró részlet végződött – egy fegyverdörrenéssel –, aztán úgy folytatódik, mint egy különösen dühös rövidfilm a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről. A Bűnös város főszereplője egy vidéki potentát (Thuróczy, még a szokásosnál is jobban meggyűrve), aki kitalálja, hogy a falujában nemzeti kolbásztöltő fesztivált fog létrehozni, mert ezzel mindenféle EU-s támogatást lehet lenyúlni. Ebben segít neki a teljesen fogalmatlan falusi tanács, a polgármester meg hiába ellenkezik, úgyis mindent eldöntenek a feje fölött, amíg alszik. Főszereplőnk amellett, hogy tényleg úgy néz ki, mint akire ráférne egy wellnesshétvége, szekérrel jár a faluban a Colosseum melletti falusi házába, ahol a vak komondor mellett a felesége várja, aki a tészta mellé zsírosbödönből meri neki a kaviárt.

A pszichiáter hamar összefüggésre bukkant a fiatalok agyában keletkezett sérülések - ciszták, bevérzések, vérrögök - és az erőszakosságuk mértéke között. Ha ugyanis az agy olyan érzékeny struktúrái, mint például az önfegyelemért is felelős frontális lebeny vagy az ösztönös késztetéseinket vezérlő limbikus rendszer sérülnek, az gyakran vezet gátlástalan, kontroll nélküli viselkedéshez. A valódi áttörést azonban Otnow-nak akkor sikerült elérnie, amikor a pszichés betegség "láthatatlan" oldalát vette górcső alá. Igaz, ezt már nem tudta bizonyító erejű MRI-felvételeken mutogatni az esküdtek előtt, így nem csoda, hogy sok esetben nem sikerült meggyőznie őket. A pszichiáter ekkoriban már felnőttekkel, méghozzá brutális gyilkosságokért elítélt nőkkel és férfiakkal dolgozott. Hosszú órákon át figyelt, videózott és jegyzetelt mellettük, amikor különös jelenséggel szembesült: a vizsgált személyekből időnként mintha "kibújt volna" valaki más. Ez a személyiség másképp beszélt, más névre hallgatott és más korúnak is vallotta magát.

Bűnös város. : hungary

Rövidfilmként kerül bemutatásra. Nemrégiben már szárnyra kapott a hír, hogy Herendi Gábor leforgatná azt a művészfilmet (paródiaként), amelyet a Valami Amerika szereplői forgattak le Bűnös város címmel - és amely aztán hatalmasat bukott. A rendező azóta végzett a munkálatokkal és most már a bemutató dátumát is tudjuk, valamint azt, hogy milyen úton-módon tudjuk majd megtekinteni a munkát. A jegyelővétel már elindult, a 20-25 perces alkotást a film saját weboldalán lehet majd megnézni. Ami a jegyárakat illeti, a néző vásárolhat egy egyszeri megtekintésre jogosító jegyet 1250 forintért, valamint támogatói jegyet is vásárolhat (2500 és 5000 forintos), amellyel az alkotókat lehet támogatni. A weboldalon a következő szöveg várja a látogatót: A film, amely kultikussá vált, anélkül, hogy valaha is be lett volna mutatva. Egy művészfilm, amelynek mindössze egy jelenete került napvilágra és amelynek sorai - Ez egy bűnös hely, ez egy bűnös város - szállóigévé váltak. Most bemutatjuk az egész filmet teljes hosszában (28 perc).

Azzal a kiemeléssel, hogy Bacsó Péter ráért elegáns és kimért lenni – ma már az efféle kifinomultság és intellektuális megközelítés nem trendi, sokkal direktebb fogalmazásra van szükség, ebben pedig Herendinek szemmel láthatóan nem kell senkitől sem tanácsot kérnie, zsigerből megy neki. Sőt, azt kell, hogy mondjam, hogy a humora majdnem menzeli. Egy idős magyar rendező mondta nekem egyszer, hogy a rendszerváltás előtt nagy témákat feldolgozó alkotói generáció azért nem tudott 1989 után igazán nagyot alkotni, mert megszűnt az a kor, melyben a sorok között kellett beszélni. Most persze más politikai rendszer van, de egyértelműen nyomást gyakorol ránk emberekre és alkotókra, művészekre egyaránt. Persze, nem állítom azt, hogy a korábbi formában visszatért a "Három T" kommunista kultúrpolitikája, de attól nem lehet eltekinteni, hogy kik és milyen tematikájú filmekre kapnak állami pénzt. Akiknek most nem jut, a legnagyobb feladat, hogy ezt feldolgozzák, és szerencsés esetben a saját sorstragédiájuk stimulálják őket művészi szinten.

Elkészült Herendi Gábor Bűnös városa - Hír - filmhu

Bűnös város herendi online
Rambo első vér
Bűnös város: Groteszkből jeles

egy magyar SNL-szkeccs, aminek minden aspektusát sokkal szofisztikáltabban, viccesebben, vizuálisan izgalmasabban, mélyebben megcsinálja csomó mű, de legalább Herendi is ki büdösfideszezte magát így a NER 11. évében, miután megcsinálta a Kincsemet, Valami Amerika 3-at és Toxikomát.

Otnow szerint a páciensei ezt a kis éndarabot azért hasították le magukból, hogy védekezni tudjanak. Éppen ezért az alszemélyiségek nem összetettebbek, mint ahogyan egy kisgyerek elképzelné a gonoszt. Csakhogy ezek a leszakadt részek nem csak önvédelmi célra "húzhatóak elő". Kiszámíthatatlan, mikor bukkannak fel, mitől pöccennek be, és mi készteti őket, hogy lecsapjanak valakire. Eközben David, Arthur vagy Ted általában amnéziát szenved, és utólag arra sem fog emlékezni, mit művelt a benne élő másik alak. Utólag is bőszen tagadja majd, hogy bárkire kezet emelt volna. Otnow szerint tehát több tényező együttállása szükséges ahhoz, hogy valakiből sorozatgyilkos váljék: egyfelől a korai bántalmazás, másrészt a pszichózisra való hajlam, vagy a konkrét agyi elváltozás is (ami gyakran a bántalmazás következménye). Mindez ritka kombináció, de ha minden adott, akkor az ő szavaival élve "nagyon veszélyes embert kapunk". Arthur Shawcross, egy páciens, aki az anyja személyiségével "élt együtt" és gyilkolt.