winvip88.com
Tolnai G�bor: J�RK�LJ CSAK, HAL�LRA�T�LT Radn�ti Mikl�s versei - Nyugat Nyugat · / · 1937 · / · 1937. 3. sz�m · / · FIGYEL� Radn�ti eddigi �t versf�zet�ben nyomr�l-nyomra k�vethet�, hogyan haladt a h�bor�ut�ni legfiatalabb �r�nemzed�k az �. n. «h�sz�vesek» (lassan �k is m�r harminchoz �rnek) a harcos, k�z�leti virtusgondolatt�l �s duzzad� �letkedvt�l, a «legsz�kebb» �s legegyetemesebb k�rd�shez: az egy�nhez, a mag�nyhoz �s a rem�nyveszt�shez. Amilyen vil�gos ez a halad�vonal a kor vet�let�ben, ugyanolyan szerves fejl�d�st jelez a k�lt� bels� gazdagod�sa szempontj�b�l. Az ut�bbin�l m�gis felvet�dik valami paradoxonszer�. A politikai programmvall�ssal indul� k�lt� semmit sem tartott olyan sz�ks�gesnek a verseteremt�sben a fokozott egy�nis�ghangs�lyoz�sn�l. A k�z�ss�gi-v�llal�ssal egyid�ben, a k�lt�i c�l kics�csosod�s�t a nyelvi elk�l�n�l�sben �s a modor mindenre r�licit�l� szalt�mort�l�iban v�lte. Megvallom, �n az �j f�zet krist�lyosan tiszta soraiban a «pr�f�t�t» is m�lyebbnek �s fenyeget�en igazabbnak �rzem, mint r�gebbi verseiben.
Radnóti klasszicizmusát az antifasiszta küzdelem etikája határozta meg. A Járkálj csak, halálraítélt! (1936) ismét hangsúlyos helyen, a kötet legvégén szerepel – kiemelve a szerkesztéssel is jelentőségét. A címet nem csupán afféle költői jóslat magyarázza, sokkal inkább az a történelmi tudatosság, mely tisztában volt a fasizmus természetével. 1933 óta nem lehetett kétsége saját sorsa felől, s a haláltudat beépült mindennapjaiba, költészetébe. Az önmegszólító vers címe (és az első sor) a siralomházat, a siralomházi világot asszociálja, melyben az elítélt rab szorongva várja a biztos véget. Ez a szorongás kiterjed az énen kívüli világra is: a táj megtelik riadt félelemmel, rémülettel, fenyegetettséggel. Retteg a szél, retteg és bújik a macska, a sötét fák úgy dőlnek el holtan, mintha sortűz áldozatai lennének; a "fehér és púpos út" tudatunkban felidézi az ijedtség halotti sápadtságát s egy gondolattársítással a veszéllyel szembeszálló macska ösztönös testtartását (felpúpozza a hátát). Két indulatos felkiáltó mondatban robban ki a keserűség dühe: pusztuljon el hát a rettentő világ!
Radnóti élete 1909-ben született Budapesten, zsidó családban. Édesanyja belehal az ikerszülésbe, ikertestvére is meghal (erről az Ikrek hava c. művében vall), nagybátyja neveli. Kereskedelmi iskolában tanul, textilipari tanulmányokat folytat. A szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozik be, fiatal szociográfusokkal bejárja a szegedi tanyavilágot is. Barátságot köt Sík Sándor pap-költővel és az ő hatására katolizál. 1930-ban jelenik meg első kötete Pogány köszöntő címmel. Innentől kezdve folyamatosan és sokat publikál, a Nyugat harmadik nemzedékének egyik legjelesebb képviselője lesz. 1930 és 1940 között öt kötete jelent meg. 1936-ban házasságot kötött Gyarmati Fannival. Ugyanebben az évben munkája elismeréseként Baumgarten díjat kapott. Radnóti aggódva figyelte az erősödő fasizálódást, előre tudta a sorsát is, erről tanúskodik 1936-ban megjelent kötetének címe: Járkálj csak, halálraítélt! Írótársai felajánlották segítségüket, hogy még időben kimenekítik külföldre, de ő visszautasította ezt az ajánlatot.
Ettől az időtől kezdve csupán három verseskötet jelent meg: Lábadozó szél Járkálj csak, halálraítélt Meredek út utolsó versei posztumusz kötetben jelentek meg halála után (1946. Tajtékos ég) Ezekben az időkben három olyan dolgot nevezhetünk meg, ami megtartó erő volt számára: a keresztény vallás, a szerelem és a költészet. A 30-as években kísérletezett szabad versekkel, később egyre inkább megfigyelhető verseinek klasszicizálódása: szívesen használta a szigorú római-görög versformákat, nyelvezete letisztult, egyszerűsödött. Ha költészetetét egyetlen mondatban kéne jellemezni: Az embertelenség tragikus képei mellett szinte mindig jelen van a harmónia, az idill megteremtésének igénye. AZ ECLOGÁK Az ecloga görög eredetű műfaj. Az ókori görög költészetben a hexameterekben írott, idilli pásztorkölteményeket nevezték így. Ezek eredetileg párbeszédes műfajok voltak: főként udvarló jeleneteket (pásztorfiú és pásztorlány) dolgoztak fel. A legnagyobb görög ecloga-író Theokritosz volt. A római költészetben Vergilius folytatta az ecloga hagyományát, ám az ő eclogáinak a tartalma erősen megváltozott: a polgárháborúk, a társadalmi ellentétek, a megbomlott harmónia kifejezésének eszköze lett.
Az árverésre bocsátott kézirat különlegessége, hogy van benne egy átsatírozott sor. "Azt kell tudni Radnótiról, hogy piszkozatot nem őrzött meg. Tehát az ő alkotói folyamatát nem nagyon lehet reprodukálni, mert minden piszkozatot megsemmisített" – mutatott rá Bálinger Béla, a Központi Antikvárium üzletvezetője az M5 híradójában. A műsorban elhangzott, hogy az antikvárium munkatársainak sikerült megfejteniük az átsatírozott verssort. Az eredeti verzióban a költő "villannak holnap a kaszák" sort írta, de végül ezt kisatírozta, és megszületett a végleges szöveg: "ejtik árnyuk a vadlibák". A Központi Antikvárium oldalán olvasható elemzés szerint feltehetőleg tartalmi szempontok késztették arra Radnótit, hogy változtasson a szövegen. Elképzelhető ugyanis, hogy az eredeti sor rendkívül erős képe fennakadt volna a cenzúrán. Zsugorodj őszi levél hát! zsugorodj, rettentő világ! az égről hideg sziszeg le és rozsdás, merev füvekre ( villannak holnap a kaszák) ejtik árnyuk a vadlibák. A vers címét Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós felesége adta, aki naplójában a "legszebb" jelzővel emlegette ezt a művet.
A vers először a mindössze pár kiadást megélt Gondolat című folyóiratban látott napvilágot. A kézirat ötmillió forintos kikiáltási árról indulva végül tízmillió forintért kelt. Az aukción a kézirat mellett autográf levelek, műfordítások, fényképek és különleges Biblia-kiadvány is szerepelt. Kapcsolódó Mennyire ismered a magyar költészetet? Április 11. a magyar költészet napja, József Attila születésnapja. Ebből az alkalomból összeállítottunk egy kvízt!
Nekünk és hozzánk írt, a nekivadult, elállatiasodott emberiségnek üzent a pokolból. Üzenetét sárral kevert vér szennyezi, de azért elolvasható: "hol azelőtt az angyal állt a karddal, talán most senki sincs".
L�tod-e, esteledik s a sz�gesdr�ttal beszegett, vad t�lgykerit�s, barakk oly lebeg�, felsz�vja az este. Rabs�gunk keret�t elereszti a lassu tekintet �s csak az �sz, csak az �sz, az tudja, a dr�t fesz�l�s�t. L�tod-e dr�ga, a k�pzelet itt, az is �gy szabadul csak, megt�retett test�nket az �lom, a sz�p szabad�t� oldja fel �s a fogolyt�bor hazaindul ilyenkor. Rongyosan �s kopaszon, horkolva rep�lnek a foglyok, Szerbia vak tetej�r�l b�v� otthoni t�jra. B�v� otthoni t�j! �, megvan-e m�g az az otthon? Bomba sem �rte tal�n? s van, mint amikor bevonultunk? �s aki jobbra ny�sz�rg, aki balra hever, hazat�r-e? Mondd, van-e ott haza m�g, ahol �rtik e hexametert is? �kezetek n�lk�l, csak sort sor al� tapogatva, �gy irom itt a hom�lyban a verset, mint ahogy �lek, vaksin, herny�k�nt araszolgatv�n a pap�ron; zsebl�mp�t, k�nyvet, mindent elvettek a Lager �rei s posta se j�n, k�d sz�ll le csup�n barakunkra. R�mhirek �s f�rgek k�zt �l itt francia, lengyel, hangos olasz, szakad�r szerb, m�la zsid� a hegyekben, sz�tdarabolt l�zas test s m�gis egy �letet �l itt, - j�h�rt v�r, sz�p asszonyi sz�t, szabad emberi sorsot, s v�rja a v�get, a s�r� hom�lyba buk�t, a csod�kat.
Az E/2. személyű felszólítás valóban szólhat önmagának is, de vonatkozhat általánosságban is a halandó emberre, mely esetben felerősíti a versbeszéd prófétás hangját. A későbbi felszólítások ("zsugorodj" stb. ) ezt az értelmezést valószínűsítik. A vers hangulata baljós, fenyegető. A halálvárás, a haláltudat érződik belőle, a készülés a halálra. A halál biztos tény, csak a konkrét időpontja bizonytalan. Ezt a balsejtelmet a félelem okozza. A vers alaphangját ez a siralomházi hangulat adja. A jelzők (sötét, rettentő, rozsdás, stb. ) erősítik a reménytelen, kegyetlen hangulatot, amelyre a cím is utal. Az őszi természet is ellenségessé lett, kipusztult belőle a szépség, a meghittség, az egykori idill: az égről nem a nap melege árad, a selymes fűszálak rozsdás tőrökké változtak át, menekülnek az állatok is. A költemény befejező része a borzasztó valóság, a zsugorodó emberség ellenében a lélek belső erkölcsi tartalékainak mozgósításáról vall: a halálraítéltnek tisztának és bűntelennek kell maradnia, ugyanakkor keménynek, hajlíthatatlannak is.